Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jól öltözködni művészet, de megtanulható

2008.02.04

Interjú Schiffer Miklós stílustanácsadóval

Nem könnyű követni a divat sokféle irányzatát, amelyek ráadásul igen gyorsan változnak.

 – Mennyire jellemző Magyarországon a férfiakra, hogy figyelnek a tavaszi-nyári divatra? Melyek a férfidivat aktuális trendjei?

– Rendkívül sokszínű a mostani divat, nagyon sokféle irányzata van, ráadásul igen gyorsan változik. Beszélhetünk külön a klasszikus öltözködésről, és külön a „fashion”-ről, vagyis a divattervezők által nap mint nap kitalált és megtervezett divatról. A klasszikus irányzat szerint – amely gyakorlatilag évtizedek óta alig változik – a férfiak inget, öltönyt vagy zakót és nadrágot hordanak. Pillanatnyilag inkább az öltöny a jellemző, de próbálják ismét divatba hozni pl. az egyszínű nadrág, mintás zakó variációt is, azért, hogy ezzel is kicsit változatosabbá tegyék a férfiak öltözködését. A másik trend a színekben mutatkozik meg: már a klasszikus öltözködésben is megjelentek a színek, a narancssárga, almazöld, lila – persze aki ad magára, az csak kiegészítőként hordja ezeket a színeket. Lényeges változás, hogy visszatérőben van a kétgombos zakó. Hosszú ideig csakis a kétgombos kabát számított zakónak, aztán jött a háromgombos, de most ismét hódít a kétgombos. Ez azonban nem a mélyen kétgombos, konzervatív típusú zakó, hanem inkább a magasabban záródó. A nadrágszárak is bővülnek, de a jólöltözöttség alapszabálya még mindig a szűkebb és kicsit rövidebb nadrág. Eltűntek a nagyon csíkos, ún. multi-color striped ingek, és most csak két színű – például bordó-fehér – csíkokat alkalmaznak. A nyakkendő viszont nagyon színes. Aki ma igazán ad magára, az mindenképpen mintásat hord – persze nem párducmintásat, hanem csíkosat például. A magyar üzletembereknek jelentős hányada öltözködik e trendeknek megfelelően, tehát a visszafogott elegancia nálunk is megjelenik.

– Mi a helyzet a „fashion”-nel?

– A divat másik ága az ún. trendi, a napi divathóbortokat követő öltözködés. Ezen belül is megjelent egy irányzat – amelyet én személy szerint nem kedvelek –, mégpedig az úgynevezett metroszexualitás. Metroszexuális jelkép ma például David Beckham, akit a férfiak és a nők ugyanúgy istenítenek. Ő tulajdonképpen a „macsó” ellentéte: kicsit nőies, kiszedett szemöldökkel, tökéletesen ápoltan. Ő az uniszex ember. Nála minden, ami szélsőséges, extra, az divatos, lehet ez akár tigrismintás ing csíkos zakóval. Persze ennek semmi köze a klasszikus irányzathoz. Ugyanakkor terjedése nem meglepő, hiszen a globalizált világban egyre nagyobb az igény az individuális dolgokra, így az öltözködés terén is visszatérnek az egyedi, csináltatott, a viselőjére igazított darabok. Ez a konfekcióipar egy új ága: nagy szériás termelés, kiegészítve manuális munkával.

– Mennyit költ öltözködésre egy évben egy átlagos üzletember és mekkora ruhatárral kell rendelkeznie?

– Ahhoz, hogy valaki up-to-date legyen, rendelkeznie kell egy megfelelő sötétöltöny-állománnyal: cipővel, kabáttal. Komoly üzletembert egyébként nem nagyon lehet látni világos öltönyben, a sötét színek viselete mindig is presztízst és tartást adott. Aki igényes és ad magára, annak biztos van két különböző szürke (az egyik csíkos, a másik egyszínű), két kék és két fekete öltönye, minimum egy sötétkék blézere, két-három sportzakója, három-négy szóló nadrágja, plusz pamut nadrágja, kord nadrágja. Ezeken kívül rendelkezik 15–20 inggel, 10–15 nyakkendővel. Ehhez jön egy sima fekete cipő, egy sportosabb fekete cipő, egy barna, meg egy konyak színű lábbeli, tehát minimum négy pár cipő, plusz a zoknik. És akkor még nem beszéltünk a pulóverekről és a kabátokról, minderre évente akár egy-másfél millió forintot kellene szánni.

– Melyek azok a tipikus hibák, amelyeket el lehet követni az öltözködés során?

– Jellemző a magyar férfiakra, hogy túl rövid zoknit hordanak – fölötte kivillan a lábszáruk –, a zakó alá pedig rövid ujjú inget vesznek föl. Üzletemberek kizárólag hosszú ujjú inget hordanak. Emellett nekem nagyon nem tetszik, ha valaki nyitott inghez nyakkendőt hord. Tipikus sajátossága a magyar férfiaknak, hogy túl nagy méretű ruhákba bújnak: bő a nadrág, hosszú, nagy a zakó. Milánóban vagy Londonban a férfiak gyakorlatilag szűk sziluettű öltönyben járnak. Az öltöny akkor áll jól, ha kicsit szűk, akkor mutat jól, ha kissé testhez áll. A zakót éppen be lehet gombolni, a nadrág pedig éppen, hogy a cipőig ér. Sajnos nálunk majdnem mindig „bugyognak” a nadrágok. Az ujjhossz is vagy túl rövid, vagy eltakarja a kézfejet, holott az az ideális, ha egy pár centi látszik a mandzsettából. Az is hiba, ha valaki nem hord derékszíjat öltönyhöz, és az is elég kellemetlen, ha valakinek korpás a fejbőre, és az ráhullik a sötét zakóra. Tipikus hiba, ha túl magasan záródó inget hord az, akinek rövid a nyaka. Az elhasznált cipő szintén tipikus magyar hiba. Olyan nincs, hogy kényelmes cipő, igazából csak jó cipő létezik. Egy konfekció cipőt akár 1-2 hónap alatt le lehet strapálni, az igazán jó cipő viszont egyre szebb lesz, ahogy ráidomul a viselőjére.

– Mit mondhatunk összességében a magyar üzletemberek öltözködéséről?

– Alapvetően nem vagyunk rosszak, nem nagyobb a lemaradásunk, mint a szomszédainknak. De mindenképpen sokat kell még fejlődnünk. Nagyon érdekes egyébként, hogy például Észak-Európához, a dánokhoz, norvégokhoz képest jólöltözöttek vagyunk, nagyon sokat kell még tanulnunk viszont Olaszországtól, Párizstól vagy Spanyolországtól. Leginkább azonban az oroszoktól kellene tanulnunk: ott az üzleti életben nem jól öltözöttnek lenni annyi, mint kikerülni onnan. Ami még hiányzik, az az úgynevezett „smart casual”: nálunk vagy csak öltönyös, vagy teljesen sportosan öltözött férfiakat látni, és közte nincs semmi.

– Találhatók Magyarországon olyan ruha üzletek, ahonnan jól lehet öltözködni?

– Szerintem igen. Nyilván nem akkora nálunk a választék, mint mondjuk Bécsben, de ha valaki szán rá egy kis időt, talál megfelelő ruházati üzleteket. Sokszor hangzik el kritikaként a magas ár, hogy Bécsben olcsóbb a ruha. Meg kell védenem azonban a magyar kereskedőket: a drágább öltöny általában jobb minőségű anyagból is készül, de ezt a vevő nem veszi észre azonnal. Ráadásul az osztrák áfa alacsonyabb, mint a magyar áfa. Nagyon fontosnak tartanám még, hogy azok a magyar emberek, akik képviselnek minket a világban – legyen az multicég, magáncég, állami szektor vagy akár a törvényhozás – azok az öltözetükkel pozitívan reprezentáljanak minket. Lehet, hogy a sok jól öltözött között nem tűnik fel egy rosszul öltözött, de egy jól öltözött ember mindenképpen feltűnik. Nagyon sok mindent elismert már a világ rólunk magyarokról, elismerik a kultúránkat, a szellemi kvalitásainkat, de öltözködés terén nincs az a hírünk, mint mondjuk a huszadik század harmincas éveiben.

(Napi Online)